Sérülések, hibák az autógumin: okok és elkerülési módok

• Vannak többnyire javítható (pl.: defekt) és egyáltalán nem javítható sérülés típusok (pl. az acélradiál szál szakadása, illetve a rendellenes kopások okozta sérülések).
• A hibákat okozhatják külső tényezők (pl. az úton található szeg) vagy olyan, elkerülhető okok, mint például az autó futóművének rossz beállítása.

Mindenki tisztában van azzal, hogy az autógumi nem örökéletű, hiszen idővel öregszik, a használat során pedig kopik. Utóbbi esetében a sofőr vezetési stílusa a meghatározó, vagyis az, hogy mennyire agresszívan gyorsít, milyen mértékben feszegeti a jármű és az abroncs határait a kanyarokban, illetve az is, hogy gyakran szokott-e satufékezni. Ezek után az sem meglepő, ha az egyik autós ugyanazzal a gumival akár 3-4-szer akkora távot képes megtenni az abroncscseréig.

A vezetés mellett azonban akad jó néhány olyan helyzet, ami extra sérüléséket, hibákat okozhat az abroncson, az alábbiakban ezeket vesszük sorra. Elöljáróban fontos megjegyezni, hogy a gumik állapotát és nyomását rendszeresen, legalább kéthetente ellenőrizni kell, hiszen ekkor derülhet fény a rendellenes kopásokra, vagy akár a még javítható lassú defekt meglétére is.

1. Defekt – mindannyiunk rémálma

Minden autós rémálma az abroncs lyukadása, annak is leginkább a hirtelen lezajló változata, a durrdefekt. Bekövetkezését leggyakrabban a gumi futófelületébe jutó éles tárgy okozza, de kialakulhat egy korábbi sérülés kapcsán a gumira jutó extra terheléskor (pl.: nagy sebesség mellett), vagy akár kátyúba hajtáskor is, ez a gumi lufiszerű robbanásának eredményeként nem javítható.

Szerencsésebb a helyzet, ha ún. lassú defektről van szó, vagyis a gumi lyukadását okozó tárgy, pl. egy szög, egyben tömítőként is szolgál. Ha a sérülés nem az oldalfalon vagy a futófelület szélén található és nem használták az abroncsot a jelentős nyomásvesztés után, akkor a defekt javítható. Az így újjászületett autógumi azonban már nem a „régi”: a javított abroncsokkal a gumi oldalfalán megtalálható sebességindexben megadott maximummal már nem szabad közlekedni.

• Javítható a defekt? Általában igen, ha a sérülés a futófelületen található és nem mentek a leeresztett abronccsal.

2. Kordszál-szakadás (dudoros oldalfal)

Nagyobb kátyúba történő belehajtáskor vagy „járdázáskor” olyan erők léphetnek fel, melyeket még az abroncs karkasza sem tud kezelni, elpattannak a benne lévő kord szálak. Magyarországon ez gyakori probléma, megelőzni csak körültekintő vezetéssel lehet, bár a kátyúk esetében ez sem könnyű feladat.

A szálszakadás általában elég látványos, ha nem követi azonnali peremfal szakadás, akkor kisebb-nagyobb dudor jelzi az abroncs oldalfalán. Nagy ritkán előfordul, hogy a hibát csak szakavatott szem képes felfedezni. Ezért kiemelten fontos, hogy padkázás vagy kátyúba hajtás után szakműhelyben ellenőriztessük az abroncs állapotát, mert a láthatatlan hiba eredményeként a gumi komoly gondot okozhat.

• Javítható az kordszál szakadása?: Nem, szakadásakor az abroncsot még akkor is azonnal cserélni kell, ha mindössze egy apró dudor látható az oldalfalon.

3. Rendellenes kopások az abroncs felületén

A gumiabroncs sérüléseinek, hibáinak harmadik, az előzőekben felsoroltakhoz képest már jóval ritkábban jelentkező csoportját a rendellenes kopások adják. Ennek számos fajtája lehet, okai pedig a futóművel kapcsolatos beállítási problémákra, a lengéscsillapító hibájára, illetve a nem gyári guminyomáson történő használatra utalnak. Ezek a deformációk nem javíthatók, de a gépjármű rendszeres karbantartása révén könnyen megelőzhetők, nézzük a megrajzolt kopásminta alapján elnevezett típusokat!

Fűrészfogas kopás

• Ha azt tapasztaljuk, hogy szokatlanul nagy a gumi által okozott menetzaj, akkor az fűrészfogas kopásra utalhat. A fűrészfogak szemmel is könnyen felismerhetők a futófelület szélén látható fűrészfog jellegű mintázat alapján. Kialakulása általában a rosszul beállított futóműnek köszönhető.
• A fűrészfogas kopás az alacsonyabb profilú abroncsokra jellemző, itt az aquaplanning elkerülése érdekében nagyobb profilhézagokra van szükség. Mivel nagyobb a hézag, ezért az árkok melletti profilok gördüléskor behajolhatnak, összenyomódhatnak, ami a jellegzetes kopásminta kialakulásához vezethet. A fűrészfog többnyire a nem meghajtott tengelyen lévő abroncsoknál alakulhat ki, illetve azoknál a gumiknál, ahol oldalirányban nyitott a mintázat.
• Javítható a fűrészfogas kopás? Nem, de a futómű rendszeres ellenőrzésével megelőzhető!

Féloldalas kopás

• Az abroncs féloldalas kopása egyértelműen a rosszul beállított futómű számlájára írható. Ezekben az esetekben a kerekek a gyári értékhez képest túlzottan szét- vagy éppen összetartanak, ami azt eredményezi, hogy a kerék egyik felén jobb lesz a tapadás, s így a kopás is erőteljesebb. A féloldalas kopással együtt járhat a gumiblokkok rojtos kopása is.
• A nem megfelelő tengelygeometria kialakulhat a Magyarországon jellemző úthibák vagy figyelmetlenség kapcsán is, ezért kátyúba hajtás vagy padkázás után mindenképpen célszerű nem csak az abroncsot, de a futómű beállításait is ellenőriztetni.
• Féloldalas kopást okozhat még a karosszéria ültetése és ezzel együtt a nem gyári abroncsméretek alkalmazása. Egy ilyen beavatkozás hatására az autó futása akkor sem lesz megfelelő, ha a futómű „tudja” a gyári értéket.
• Javítható a féloldalas kopás? Nem, de a futómű rendszeres ellenőrzésével, illetve a gyári beállítások megtartásával megelőzhető!

Középső kopás

• A középső kopás leginkább a nagyteljesítményű gépjárművekre jellemző, s ehhez ma már Porsche-tulajdonosnak sem kell lenni. Nagy sebesség mellett a centrifugális erő hatására a gumiabroncs futófelületének közepe jobban nyomódik az úttesthez, s ennek eredményeként jobban is kopik.
• A középső kopás fokozottan alakulhat ki akkor, ha a gumiabroncsot a gyárilag előírt nyomás maximumának közelében, vagy a fölött üzemeltetjük.
• A kopásminta gyakrabban jelentkezik a szintén nagy teljesítményű autók esetében alkalmazott alacsonyabb profilú abroncsok használatakor. Mivel a hajtott kerekeknél nagyobb erőhatások lépnek fel, ezért a téli-nyári gumiváltás során érdemes a hajtott és szabadon futó abroncsokat – a forgási irány megtartása mellett – cserélni.
• Javítható a középső kopás? Nem, de a futómű rendszeres ellenőrzésével és a guminyomás gyári értéken belül tartásával megelőzhető!

Kagylós kopás

• A kagylós kopás jellemzője, hogy a futófelület különböző helyeken eltérően, egyenetlenül kopik, ami látványra kagylószerű mintázatot mutat. Kezünkkel is érzékelhetjük, ha a gumit a menetiránynak megfelelően görgetjük és közben kézzel „simogatjuk”.
• A kagylós kopás általában a lengéscsillapító hibájára utal: az autó már nem képes felfogni az úthibákat, egyenetlenségeket, ami a gumi véletlenszerű és egyenetlen kopásához vezet. Ha nem ellenőrizzük abroncsaink állapotát rendszeresen, gumihibáról előbb-utóbb fülünkkel is értesülni fogunk – az abroncs búgó hanggal tudatja a sofőrrel a kagylósodás meglétét.
• Javítható a kagylós kopás? Nem, de a lengéscsillapító rendszeres ellenőrzésével megelőzhető!

Diagonális kopás

• A diagonális kopás kialakulásának legfőbb oka a kerekek kúszása, melynek eredményeként a gumin általában egy, az autó síkjával 45 fokos szöveg bezáró kopásminta alakul ki.
• Ez a kopásfajta leginkább az első kerekes autókra jellemző és többnyire a szabadon futó kerekek abroncsain jelentkezik: a gumin egy, az autó síkjával 45 fokos szöveg bezáró kopásminta alakul ki.
• Javítható a diagonális kopás? Nem, de futómű a lengéscsillapító és a keréknyomás rendszeres ellenőrzésével megelőzhető!

Futófelületi darabok kiszakadása

• Ritka jelenség, de előfordulhat, hogy a futófelületből apró darabok szakadnak ki. Ez elsősorban a nagyteljesítményű terepjárókra jellemzők általában akkor, amikor kanyarodáskor és erős gázadás mellett a belső íven futó kerék elveszti a tapadását, kipörög.
• Javítható a futófelületi darabok kiszakadása? Nem, de a fent leírt helyzetben óvatosabb gázadással megelőzhető!

Foltos kopás (lapra fékezés, radírozott kopás)

• Bizonyára mindenki látott már hosszú féknyomot az autópályán haladva: a foltos kopást egy ilyen nagy és erőteljes fékezés okozza. A kerék blokkol és az útfelülettel kapcsolódó rész az elfogadható hőmérséklet fölé emelkedik, s innentől kezdve intenzívebben kopik.
• Pontos mérések alapján vészfékezéskor a kopás mértéke egy ABS nélküli autó esetében egészen elképesztő mértéket ölthet: 92 km/h-ról a megállásig padlófékkel lassítva közel 5 mm is „eltűnhet” a profilból.
• Azt gondolhatnánk, hogy ma már a foltos kopás az ABS széleskörű elterjedése okán ritka. Sajnos nem így van, még az elektronikus fékerőszabályzóval ellátott autók esetében is előfordulhat a gumi ilyen jellegű károsodása.
• Javítható a foltos kopás? Nem, de az abroncsot kímélő vezetési stílussal megelőzhető!

Végezetül a gumiabroncs sérülései és hibái kapcsán néhány gyakori kérdésre szeretnénk választ adni.

Mikor alkalmazható a garancia a gumiabroncs-sérülések esetében?

A fenti esetek egyikében sem, hiszen azok vagy egy szerencsétlen külső tényező vagy saját magunk gondatlansága okán alakult ki. Garanciát abban az esetben tudunk érvényesíteni, ha a hiba a gyártás során keletkezett.

Milyen gyakran és milyen helyzetekben ellenőrizzük az autógumi állapotát?

Fontos, hogy az abroncsok állapotát legalább havonta, de inkább 2 hetente ellenőrizzük, kátyúba hajtás, illetve padkázás után pedig minél előbb vigyük a futómű ellenőrzését is elvégezni képes gumiszervizbe.